Áldozathozatal.
Odaadó, önfeláldozó.
Ha ezeket a szavakat hallod, mit gondolsz, jó szívvel fordulsz mások felé vagy éppen belekényszeríted magad az ilyen típusú viselkedésmintába?
Elkötelezett vagy a tennivalóiddal kapcsolatban, a szeretteid irányába? Mennyire érzed azokat terhes kötelezettségnek?
Mi jut eszedbe ilyenkor? A partnered, a munkád, egy kreatív ügy, valamely tradíció az életedben? Esetleg a karácsony, ami a nyakunkon van?
A bárány olyannyira ártatlan lény, akire vigyázó szemek kellenek, és kell hogy gondoskodjanak róla, vezessék a mindennapjait. A földi szeder a védelem szimbóluma, ugyanakkor jelképe a bőségnek, a jólétnek. Bármiben vagy most, bármi felé vagy elkötelezett, a jövőért is teszel, egy napon be fog érni a gyümölcse annak, amiért most annyit áldozol.
A bárány és a földi szeder energiáinak egyesítése egyetlen irányba mutat: légy hű önmagadhoz, a magadnak tett ígéretedhez, ahhoz, amit tiszta szándékkal tettél magadnak és másoknak. Így fog virágba borulni azon a napon, ami ki lett tűzve.
A mai napon is tégy így és innentől kezdve minden nap. Tiszta szándék és jó szív szükséges hozzá. Ne felejts el jól bánni ezekkel az útmutatást és védelmet nyújtó forrásokkal.
Azt, hogy hogyan teheted jobbá, csakis te tudhatod. A válasz abban van, amiben kellő bölcsességet és stabilitást találsz.
Kártya: V. The sheep and blackberry, devotion (Jessica Roux: Woodland Wardens)
Add comment
Comments