Pogány ünnepek - A Lammas

Lammas ünnepe augusztus elsejére esik, amikor igazán benne vagyunk a nyárban, valahol félúton van a június 21-ei nyári napforduló és az őszi napéjegyenlőség között.

A Lammas jelentése "Kenyérmise." A nyár csúcspontjára esik, egy ősi aratásünnepet megidézve, a betakarítás idejét. Írországban a régi időkben ilyenkor az első lisztből mindig kenyeret sütöttek felajánlva az Égieknek és igen nagy piacokat tartottak. A lóvásárok egybeestek a házasulandók piacával például, mert azok, akik elköteleződni kívántak, amolyan kézfogót tartottak és ha az elkövetkezendő egy évben és egy napban sikeres volt az úgynevezett próbaházasságuk, vagyis termékeny lett egy gyermekáldással, akkor együtt maradtak, ha viszont sikertelen lett a gyermekvállalásuk, lehetőségük volt arra, hogy külön utakon járjanak tovább. Ez azért is különleges ünnep, mert a Földanya, az anyatermészet, egyúttal az anyaság, a termékenység ünnepe és a termékenységhez igencsak közel álló, bennünk rejlő kreativitás ünnepe is. Igyekezzünk a bennünk rejlő kreativitást megélni. A kreativitáshoz elengedhetetlen eszköz a termékenységünk felfedezése. Az "Ugyan én miben vagyok jó? Miben vagyok termékeny?" kérdéskör feszegetése.

Emlékezz meg magadról ezen a napon: miben vagy termékeny és bontakoztasd ki, kamatoztasd ezt a tudásodat valamilyen módon. Engedd szabadjára a gondolataid! Hiszen nincs olyan, hogy valaki azt mondja magára, én nem vagyok kreatív. Viszont olyan van, hogy a fantáziánkat, a képzeletünket, a szabad alkotás iránti végtelen igényünket gátoljuk, korlátok közé szorítjuk.

Lammas ismert lehet Lughnasa néven is. Lugh a Nap istene, akiben mindig ott lobog a tűz, ő az erő, maga a kreativitás. Ő a Mindenségnek (a mindennek, az összes mesterségnek) a mestere. A hagyomány szerint viszont Lugh Istenség sem volt halhatatlan. Azon a napon, amikor meghalt, feleségül vette Földanyát, bebiztosítva életerejét, hogy az ne vesszen el teljes mértékben, így kötődik ez az ünnep a föld örök termékenységéhez.

Amikor szeretnél közelebb kerülni a Nap Istenéhez, valamilyen formában kapcsolódni ehhez az ünnephez, nem kell mást tenned, mint a lakókörnyezeted legmagasabb pontjára kimenned sárkányt eregetni vagy egy luftballon elengedése ugyancsak kiváló alkalom lehet erre. Mindenképpen olyanokkal tedd ezt meg, akik igazán közel állnak hozzád és jó érzést keltenek benned. Mindegyikőtök vigyen magával valamilyen házi jellegű, otthon készített finomságot, hogy utána egy közös piknik alkalmával együtt fogyasszátok el az általatok készített ételeket.

A naplementét megvárva engedjétek el az elégedetlenséget (és jelképesen a lufikat nyugodtan) az életetekből és adjatok hálát azért, ami van és azért, ami eljön. A rejtett tartalmakért ugyanúgy érdemes hálásnak lenni, nemcsak a látottakért. Néha csal a szemünk és a legegyszerűbbeket nem vesszük észre.

Mit engedsz el?
Miért vagy hálás?
Mi mindenért lehetsz hálás a Földnek?
Mi mindent köszönhetsz a Nap gyógyító erejének?
Ki a te személyes Napod?

Ha úgy akarod, a lufit vagy a papírsárkányt vissza is hívhatod, hogy emlékeztessen, mit kell visszanyerned. Nyerd vissza a rég nem látott vagy még fel nem fedezett képességed, fel nem fedezett erőd.

Egyet sose felejts: egyedül sok mindenre képes lehetsz, ám ha megtalálod a megfelelő embereket, velük együtt még erősebb vagy.

Ünnepelj a barátaiddal, a szeretteiddel együtt.

Ünnepeld meg hát magad, a tehetséged, mert bizonyosan neked is van legalább egyetlen jó készséged valamihez, még ha nem is vagy vele tisztában. Ha pedig pontosan tudod milyen erő van a kezedben, bizonyosan adódhatnak még-még felfedezetlen területek. Olyan képességek, amelyekről egyenlőre fogalmad sincsenek, ám benned rejlenek.

A tűz mindenkiben ott ég.

Te hogyan bánsz vele?